Magyar hanami Nagoyában

Ahogy egy korábbi bejegyzésemben írtam, a hanami a japánok egy legkedveltebb tavaszi időtöltése, amikor is a virában pompázó cseresznyefák alatt barátok, rokonok, munkatársak összejönnek, és lényegében együtt piknikelnek.

Az elmúlt szombaton, április 10-én, azaz Zsolt napján került megrendezésre a Nagoyában és környékén élő magyar közösség immáron 2. hanami találkozója. A szervező most is Zombori Andor volt, akinek nagyon helyes japán felesége, és két aranyos kisgyermeke van Attila és Ilona.

A buli helyszinéül a hozzám egészen közel lévő Heiwa Koen-t (parkot) választotta. Egész szép számú magyar jött össze, feleségestül, barátnőstül, kollegástul stb. lehettünk kb. 25-en.

 

Már majdnem mindenki megérkezett, és a Magyar zászló is előkerült

 

Előkészületek, Andor kiosztja, hogy mit hová kell tenni

A kis magyar társaság a virágzó cseresznyefák alatt

 

Az itt élő Magyarokat 3 csoportra lehet osztani.
Az egyik csoport a tartósan itt élők, akiknek vagy a felesége vagy pedig férje japán. Nagyon érdekes látni az gyermekeiket, akiken látszanak mind a japán, mind pedig a magyar vonások. Az alábbi képen pl. Andor kislánya Ilona, vagy japánul Ila látható.

Az meg aztán különösen érdekes, hogy ezek a gyerekek értik a magyar nyelvet, de a kérdésekre japánul, a nagyobbak pedig japánul vagy angolul válaszolnak.

 

De hát ha visszagondolok, a mi gyerekeink is ilyenek voltak. Brigi és Balu kisebb korukban amikor játszottak, akkor szinte mindig franciául beszéltek egymással. Ha veszekedtek, az pedig kizárólag francia volt. Sokszor az autóban míg Bea és én magyarul beszéltünk, ők addig hátul franciául karattyoltak. Pedig a mi gyerekeink nem is vegyes házasságból származnak.

Na de visszatérve az itt élő magyarok összetételére, a következő kategória, amibe én is beletartzom, az a pár évig itt élők csoportja. Ilyenek például a kiküldetésben lévők vagy Nagoya-i egyetemek valamelyikén tanuló ösztöndíjas diákok.

A harmadik kategória pedig az átutazók, vagy turisták csoportja.

A bulin mondanom sem kell, kellő mennyiségű sör és egyéb üdítő hatású ital fogyott el. Mivel én motorral mentem, én végig kóláztam. Az idő csodálatos volt, és talán ezen a napon volt a 2010-es esztendő eddigi legmelegebb napja (kb. 25-27 C fok).