Japán ebben a két-három hétben mutatja talán a legszebb arcát. Nekem legalábbb is ez az évszak a kedvencem, bár az ősz is nagyon szép. De míg a cseresznyevirágzásról az újáéledő természet, az őszről leginkább az elmúlás jut az eszembe. Milyen érdekes, hogy miközbenn az ország egyik részét romhalmazzá döntötte a mindent elsöprő erejű földrengés és szökőár, addig itt, a természetet gyönyörű pompába öltöztette a tereket, parkokat, de még az útcánkat is.
Tavasszal ilyenkor az emberek kimennek a természetbe, és a szirmukat hullató cseresznyefák alatt együtt ünnepelnek, esznek-isznak, és örülnek a tavasznak. Mára egyébként az itt élő magyarok "hanami" partit szerveztek, amit sajnos a reggeli eső miatt át kellett tenni holnapra, azaz április 10-re, vasárnapra. Milyen merő véletlen, a természet is úgy akarta, hogy ez a névnapomon legyen!
De sajnos én nem tudok részt venni a harmadik alkamollam megrendezendő magyar hanamin, mivel holnapra már elígérkeztem. A kollégáimmal együtt Narába, az ősi japán városba megyünk, szintén cseresznyefavirágzást nézni.
De nem akarom a szót tovább szaporítani, inkább beillesztek pár képet, melyet ma, motorozás közben készítettem. Apropó motorozás. Még nem is említettem, hogy végre megkaptam a motorra szóló japán jogosítványt is.
Virágba borult az utcánk |
Nagoya - Heiwa koen |
Séta a Yamazaki river partján |
Itt pedig az új jogsim. "Jól látszik" rajtra, hogy megkaptam a motor kiterjesztést is. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése