A mai nap legnagyobb eseménye, hogy levizsgáztam a japán kreszből. Tettem ezt mindannak ellenére, hogy még hetekkel az indulásom előtt hazauaztam Budapestre, hogy készíttessek magamnak ún. "Nemzetközi Jogosítványt".
Na ez aztán mindenre jó, csak vezetésre nem jogosít, legfeljebb arra, hogy a japán illetékes hatóság értetlen arccal rám meredjen, és annyit mondjon, hogy "Nani", amit úgy lehetne lefordítani, hogy "ez meg mi a csuda?"
Ezt az "okmányt", amit én sem nemzetközinek, sem pedig hivatalosnak nem mernék nevezni, kemény 1800 Ft. ellenében állítják ki az okmányirodák. De amint az ember kézbe veszi a kis szürke könyvecskét, rögtön elkezd gyanakodni, hogy vajon majd ez tényleg jó lesz-e külföldön. Tudnillik ezen a szerencsétlen okmányon minden magyarul van, és a fényképet is valami özönvíz előtti módszerrel, egyszerűen csak beragasztják. Nem ám digitális fotó, vagy netán lefóliázás, hogy azért mégse tűnjön olyan barkácsnak. Semmi, kenjük be Technoloc rapiddal, hadd ragadjon.
Ezért aztán ezzel a"nemzetközi, de sajátosan magyar okmánnyal" úgy el hajtottak, mint ...
Szóval, köszönhetően ennek a csodálatos okmánynak, most vizsgázhattam kreszből, majd mehetek újból vizsgát tenni, gyakorlati vezetésből is.
Persze a nálunkénál fejlettebb európai demokrációkból érkező kollégák esetén, a nemzetközi, és az eredeti alapján egyszerűen csak kicserélték a meglévő jogsit japánra.
Szia Bratyó,
VálaszTörlésRemek 5let ez a blog írás.
Ez a haccacáré a jogosítványoddal szemforgató képmutatás a japók részéről is. Nagyon jól tudják kik azok a magyarok. A modern kori komolyzenénket élvezettel fogyasztják, tanulják.
Nade hagyjuk... ne ellenségeskedjünk :-D
És legalább angolul vizsgáztál a japcsi kreszből?
Nagyon más?
Hogy fogadtak a "központ"-ban?
Mikor leszel sógun köztük? :-D
Vigyázz a szamurájokkal! :-D
Üdvözöl: Tomi és családja